2010. augusztus 21., szombat

KÖZÉRDEKŰ ADAT IGÉNYLÉSE az NFÜ-től


Az adatvédelmi ombudsman felszólítása ellenére sem hajlandó kiadni egy belső ellenőri jelentést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Transparency International nevű antikorrupciós szervezetnek.

A kormányváltás után hivatalba lépett új NFÜ-vezető ugyan egy levélben azt írta, hogy nem ért egyet a feltehetően uniós pénzekkel való visszaélésről szóló dokumentum visszatartásával, de egyelőre ő sem hajlandó kiadni.



Hónapok óta húzódik annak a kérésnek a teljesítése, amellyel a Transparency International fordult az uniós források elköltését felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez.

Az antikorrupciós szervezet a honlapján közzétett dokumentumok szerint március elsején fordult az ügynökséghez, kérve egy 2007-ben készült belső ellenőrzés eredményeként készült jelentést, amelyet azonban azóta sem kapott meg.


Az NFÜ akkori vezetője, Vági Márton azt válaszolta, hogy kiadják a jelentést, de csak akkor, ha a TI indokolja a kérését, és megjelöli azt is, hogy milyen célra akarja felhasználni a dokumentumot. A civil szervezet ezt visszautasította, és válaszlevelében idézte a jogszabályokat, amelyek kimondják, hogy közérdekű adatok igénylésénél semmilyen indoklásra nincs szükség.



"Amennyiben a fentieknél részletesebben kellene kifejtenünk adatigénylésünk indokát, félő, hogy válaszunk azt sugallná, a kiadott adatokat kizárólag az általunk megjelölt indokok alapján és célra kívánjuk felhasználni és ahhoz másnak sem engedünk hozzáférést. Úgy gondoljuk, hogy ez ellentétes lenne hatályos törvényeinkkel" - érvel a Transparency a honlapján közzétett levélben.



A szervezet jogi tanácsadója, Földes Ádám az [origo]-nak elmondta, a belső ellenőrzési dokumentumra az Állami Számvevőszék egyik jelentése is hivatkozik, megemlítve, hogy az uniós támogatásoknak egy olyan területével foglalkozik, amely a különböző visszaélések szempontjából kockázatos. A TI ezt az ÁSZ-jelentést olvasva döntött a dokumentum kikérése mellett, és amikor az NFÜ vezetése elzárkózott ennek teljesítésétől, az adatvédelmi biztoshoz fordult.



Az ombudsman - a TI honlapján található levél szerint - megállapította, hogy az NFÜ köteles kiadni a kért jelentést, és fel is szólította erre az intézményt. Az ügynökség ugyanakkor továbbra sem hajlandó teljesíteni a kérést. A kormányváltás következtében vezetőcsere történt az ügynökség élén, és az új elnök, Petykó Zoltán június 30-án küldött levelében azt közölte a TI-vel, hogy egyelőre nem hajlandó teljesíteni a civil szervezet kérését.



Petykó ugyan levelében először azt írja, hogy nem ért egyet az NFÜ "korábbi gyakorlatával - miszerint a szóban forgó dokumentum nem került kiadásra", de egyből hozzáteszi azt is, hogy ő sem fogja kiadni. Az elnök arra hivatkozik, hogy a belső ellenőrzési jelentés tartalma "döntés megalapozását szolgáló információ körébe sorolható", és hozzáteszi, hogy "független nemzetközi jogásztól kérek szakvéleményt", és csak az után dönt a Transparency kérésének teljesítéséről.



"Ha jól értelmezzük a válaszát, az azt jelenti, hogy az Országgyűlési Biztos állásfoglalását semmibe veszi" - írta válaszlevelében a TI, hozzátéve, hogy ha az NFÜ nem hajlandó teljesíteni az ombudsman által is megtámogatott kérésüket, akkor további jogi lépéseket fognak tenni.



Az [origo] pénteken és hétfőn is kereste az NFÜ illetékeseit, de csak kedden sikerült őket elérni, és azt közölték, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz kell fordulni. A tárcának kedd reggel küldtük el kérdéseinket, de szerdai válaszlevelükben csak megismételték a Petykó levelében foglaltakat, és nem adtak magyarázatot arra, miért hagyják figyelmen kívül az adatvédelmi biztos felszólítását.



A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:



http://origo.hu/itthon/20100705-a-nemzeti-fejlesztesi-ugynokseg-es-a-transparency-international-vitaja-egy.html

SRC=http://www.megaport.hu/logo_kicsi.gif WIDTH=100 HEIGHT=30 BORDER=0 ALT=MEGAPORT></a>

Pályáztatásban változtatna az ÁSZ és a MAHILOSZ

                                                                                  
A transzparens parlamenti lobbi dr. Orbán Viktor Miniszterelnökhöz Országbíró Zoltán által megküldött 10 pontos aktuális döntéshozatali javaslatcsomagjával azonos megállapításokat tesz az ÁSZ.




"A legtipikusabb szabálytalanságok a közbeszerzési törvény megsértése, az engedélyezett projektektől való eltérés, az el nem számolható és jogosulatlan költségek elszámolása, valamint a terület alapú támogatások túligénylése voltak - erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az EU támogatások felhasználásának ellenőrzése során - a jelentés az ÁSZ honlapján érhető el.



Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a vizsgált folyamatok elegendő és megfelelő információt szolgáltattak-e az Európai Bizottság és a hazai döntéshozók számára és eredményesen szolgálták-e az EU és a hazai pénzügyi érdekek védelmét.



A vizsgált 2004-2009 közötti időszakban az uniós forrásokat hét költségvetési fejezet intézményei kezelték.


Közülük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kezelte az uniós támogatások mintegy 90 százalékát.


Magyarország a vizsgált időszakban 3.745 milliárd forint uniós és hozzá kapcsolódó hazai támogatást használt fel.


Az intézmények programonként elkülönülten számoltak be az Európai Bizottságnak a szabálytalanságokról, az azok miatt bekövetkezett visszafizetésekről, de nem készült valamennyi uniós programra átfogó, a programok több éves adatait, a pénzügyi korrekciókat (átcsoportosításokat, bizottsági elvonásokat stb.) is tartalmazó beszámoló - állapította meg az ÁSZ.

Az NFÜ és az MVH együtt mintegy 33,1 milliárd forintot követelt vissza a kedvezményezettektől, szabálytalanság miatt.




Ebből 19,1 milliárd forint (57,7 százalék) a Kohéziós Alaphoz, a többi közel azonos arányban a strukturális és az agrártámogatásokhoz kapcsolódott.



Ezen túlmenően a Bizottság Magyarországtól - mint tagállamtól - követelt vissza mintegy 8,4 milliárd forintot.



A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (Mepar) hiányossága miatt 2005 és 2006-ra 3,6 milliárd, az unióstól eltérő áfa szabályozás és eszközbeszerzés miatt pedig 4,8 milliárd forintot kellett visszafizetni.


Az ÁSZ javaslataiból kiemelendő hogy a kormány mutassa ki - és tegye közzé - az uniós támogatásokhoz kapcsolódó szabálytalanság miatti követeléseket, kötelezettségeket, pénzügyi korrekciókat, mégpedig átfogóan, a zárszámadás keretében. Továbbá gondoskodjon a hazai közbeszerzési szabályozás és az uniós elvárások összhangjáról."(MTI)