Az átlátható lobbi a közérdek része - Legyen átlátszó a közhatalmi döntés!

Felhívjuk a figyelmet a következő főszerkesztői bemutatkozóra!

Bodoky Tamás főszerkesztősével az élén a napokban kezdte meg munkáját az atlatszo.hu. 
Készítői így mutatkoznak be: 

„Az Átlátszó Oknyomozó Újságíró Központ a közélet tisztaságáért, 
a közpénzekkel történő átlátható gazdálkodásért küzdő 
civil watchdog szervezet. 

Az atlatszo.hu a tényfeltáró újságírás és a civil aktivizmus eszköztárával 
operálva kívánja elősegíteni a tisztánlátást a közpénzek felhasználásával, 
a közvagyon sorsával kapcsolatos kérdésekben. 

Az atlatszo.hu közérdekű bejelentéseket fogad, közérdekű adatokat 
igényel és publikál, oknyomozó riportokat készít, és ha szükséges 
bírósághoz is fordul a közérdekű adatok nyilvánosságának 
kikényszerítése érdekében. 

Az atlatszo.hu a nyilvánosság elé tárja tényfeltáró munkája
eredményeit, és a nagyközönség bevonásával átláthatósági
kampányokat szervez.”

A honlap megismerteti a potenciális partnereket a
biztonságos szivárogtatás módszereivel is, hiszen az informátorok 
akár veszélybe is kerülhetnek, ha óvatlanok.

„Az atlatszo.hu által nyújtott MagyarLeaks szolgáltatás célja, hogy olyan 
információkat tegyen elérhetővé, amelyek nyilvánosságra kerüléséhez 
nyomós közérdek fűződik. 
Ilyen közérdek lehet például a közhatalom átláthatósága, 
a közpénzek felhasználásának nyomon követése, 
a gazdasági szereplők jogsértéseinek nyilvánosságra kerülése,
vagy a környezet védelme.”

A magyar alternatív nyilvánosság több szereplője már üdvözölte 
az atlatszo.hu indulását, és várakozással tekint működése elé."

Ki tudja, ha nem Mi, magyar állampolgárok?

2060-ig titkosított adatok válhatnak nyilvánossá



Az érintettek számára megismerhetővé válhatnak azok a 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre a kommunista diktatúra titkosszolgálatai másolták rá az ügynöklistákat - írja csütörtöki számában a Magyar Nemzet.

A napilap kormányzati forrásból származó információja szerint a több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét és adatait tartalmazó lista nyilvánosságáról

a kormány már elvi döntést hozott, de a jogszabálytervezet végső formáján még dolgoznak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban.

Mindez azt jelenti, hogy a Bajnai Gordon előző kormányfő által áprilisban felállított és jelenleg is tevékenykedő Kenedi-bizottság működése okafogyottá válik - írja a Magyar Nemzet.

KÖZÉRDEKŰ ADAT IGÉNYLÉSE az NFÜ-től

Az adatvédelmi ombudsman felszólítása ellenére sem hajlandó kiadni egy belső ellenőri jelentést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Transparency International nevű antikorrupciós szervezetnek.

A kormányváltás után hivatalba lépett új NFÜ-vezető ugyan egy levélben azt írta, hogy nem ért egyet a feltehetően uniós pénzekkel való visszaélésről szóló dokumentum visszatartásával, de egyelőre ő sem hajlandó kiadni.



Hónapok óta húzódik annak a kérésnek a teljesítése, amellyel a Transparency International fordult az uniós források elköltését felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez.

Az antikorrupciós szervezet a honlapján közzétett dokumentumok szerint március elsején fordult az ügynökséghez, kérve egy 2007-ben készült belső ellenőrzés eredményeként készült jelentést, amelyet azonban azóta sem kapott meg.


Az NFÜ akkori vezetője, Vági Márton azt válaszolta, hogy kiadják a jelentést, de csak akkor, ha a TI indokolja a kérését, és megjelöli azt is, hogy milyen célra akarja felhasználni a dokumentumot. A civil szervezet ezt visszautasította, és válaszlevelében idézte a jogszabályokat, amelyek kimondják, hogy közérdekű adatok igénylésénél semmilyen indoklásra nincs szükség.



"Amennyiben a fentieknél részletesebben kellene kifejtenünk adatigénylésünk indokát, félő, hogy válaszunk azt sugallná, a kiadott adatokat kizárólag az általunk megjelölt indokok alapján és célra kívánjuk felhasználni és ahhoz másnak sem engedünk hozzáférést. Úgy gondoljuk, hogy ez ellentétes lenne hatályos törvényeinkkel" - érvel a Transparency a honlapján közzétett levélben.



A szervezet jogi tanácsadója, Földes Ádám az [origo]-nak elmondta, a belső ellenőrzési dokumentumra az Állami Számvevőszék egyik jelentése is hivatkozik, megemlítve, hogy az uniós támogatásoknak egy olyan területével foglalkozik, amely a különböző visszaélések szempontjából kockázatos. A TI ezt az ÁSZ-jelentést olvasva döntött a dokumentum kikérése mellett, és amikor az NFÜ vezetése elzárkózott ennek teljesítésétől, az adatvédelmi biztoshoz fordult.



Az ombudsman - a TI honlapján található levél szerint - megállapította, hogy az NFÜ köteles kiadni a kért jelentést, és fel is szólította erre az intézményt. Az ügynökség ugyanakkor továbbra sem hajlandó teljesíteni a kérést. A kormányváltás következtében vezetőcsere történt az ügynökség élén, és az új elnök, Petykó Zoltán június 30-án küldött levelében azt közölte a TI-vel, hogy egyelőre nem hajlandó teljesíteni a civil szervezet kérését.



Petykó ugyan levelében először azt írja, hogy nem ért egyet az NFÜ "korábbi gyakorlatával - miszerint a szóban forgó dokumentum nem került kiadásra", de egyből hozzáteszi azt is, hogy ő sem fogja kiadni. Az elnök arra hivatkozik, hogy a belső ellenőrzési jelentés tartalma "döntés megalapozását szolgáló információ körébe sorolható", és hozzáteszi, hogy "független nemzetközi jogásztól kérek szakvéleményt", és csak az után dönt a Transparency kérésének teljesítéséről.



"Ha jól értelmezzük a válaszát, az azt jelenti, hogy az Országgyűlési Biztos állásfoglalását semmibe veszi" - írta válaszlevelében a TI, hozzátéve, hogy ha az NFÜ nem hajlandó teljesíteni az ombudsman által is megtámogatott kérésüket, akkor további jogi lépéseket fognak tenni.



Az [origo] pénteken és hétfőn is kereste az NFÜ illetékeseit, de csak kedden sikerült őket elérni, és azt közölték, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz kell fordulni. A tárcának kedd reggel küldtük el kérdéseinket, de szerdai válaszlevelükben csak megismételték a Petykó levelében foglaltakat, és nem adtak magyarázatot arra, miért hagyják figyelmen kívül az adatvédelmi biztos felszólítását.



A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:



http://origo.hu/itthon/20100705-a-nemzeti-fejlesztesi-ugynokseg-es-a-transparency-international-vitaja-egy.html

SRC=http://www.megaport.hu/logo_kicsi.gif WIDTH=100 HEIGHT=30 BORDER=0 ALT=MEGAPORT></a>

Pályáztatásban változtatna az ÁSZ és a MAHILOSZ

                                                                                  
A transzparens parlamenti lobbi dr. Orbán Viktor Miniszterelnökhöz Országbíró Zoltán által megküldött 10 pontos aktuális döntéshozatali javaslatcsomagjával azonos megállapításokat tesz az ÁSZ.




"A legtipikusabb szabálytalanságok a közbeszerzési törvény megsértése, az engedélyezett projektektől való eltérés, az el nem számolható és jogosulatlan költségek elszámolása, valamint a terület alapú támogatások túligénylése voltak - erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az EU támogatások felhasználásának ellenőrzése során - a jelentés az ÁSZ honlapján érhető el.



Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a vizsgált folyamatok elegendő és megfelelő információt szolgáltattak-e az Európai Bizottság és a hazai döntéshozók számára és eredményesen szolgálták-e az EU és a hazai pénzügyi érdekek védelmét.



A vizsgált 2004-2009 közötti időszakban az uniós forrásokat hét költségvetési fejezet intézményei kezelték.


Közülük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kezelte az uniós támogatások mintegy 90 százalékát.


Magyarország a vizsgált időszakban 3.745 milliárd forint uniós és hozzá kapcsolódó hazai támogatást használt fel.


Az intézmények programonként elkülönülten számoltak be az Európai Bizottságnak a szabálytalanságokról, az azok miatt bekövetkezett visszafizetésekről, de nem készült valamennyi uniós programra átfogó, a programok több éves adatait, a pénzügyi korrekciókat (átcsoportosításokat, bizottsági elvonásokat stb.) is tartalmazó beszámoló - állapította meg az ÁSZ.

Az NFÜ és az MVH együtt mintegy 33,1 milliárd forintot követelt vissza a kedvezményezettektől, szabálytalanság miatt.




Ebből 19,1 milliárd forint (57,7 százalék) a Kohéziós Alaphoz, a többi közel azonos arányban a strukturális és az agrártámogatásokhoz kapcsolódott.



Ezen túlmenően a Bizottság Magyarországtól - mint tagállamtól - követelt vissza mintegy 8,4 milliárd forintot.



A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (Mepar) hiányossága miatt 2005 és 2006-ra 3,6 milliárd, az unióstól eltérő áfa szabályozás és eszközbeszerzés miatt pedig 4,8 milliárd forintot kellett visszafizetni.


Az ÁSZ javaslataiból kiemelendő hogy a kormány mutassa ki - és tegye közzé - az uniós támogatásokhoz kapcsolódó szabálytalanság miatti követeléseket, kötelezettségeket, pénzügyi korrekciókat, mégpedig átfogóan, a zárszámadás keretében. Továbbá gondoskodjon a hazai közbeszerzési szabályozás és az uniós elvárások összhangjáról."(MTI)