A döntéshozatal átláthatósága és társadalmi párbeszéden nyugvása a kormányzat döntéseiben, a minisztériumok döntéseiben, az önkormányzatok döntéseiben - a közhatalom döntéseiben az antikorrupciós lépések legfontosabb eleme. Közérdekvédelem előfeltétele.
Az AK-MONITOR tartalmában az átláthatóságot erősítő döntésekről, hírekről,továbbá érdekérvényesítő nyílt levelekről, lobbi indítványokról ad monitor képet az oldal létrehozó MAHILOSZ válogatásában.
Korrupció ellen hatékony lobbitörvény és valós társadalmi párbeszéd ad megoldást!
A nemzetközi jelzések visszaigazolják az Országbíró Zoltán mérsékelt demokrata által évekkel ezelőtt megfogalmazott problémák létezését, melyek megoldása biztosított lenne.
Magyarország elkövetkezendő években régiójában és a nemzetközi porondon befutható íve a magyar kormány teljesítményén, az országgyűlés társadalmi igényekre adott megfelelő jogalkotási válaszain múlik - összegezte tavaly a Magyarországi Hivatásos Parlamenti Lobbi Szövetség a 2010 - 2013 ősze közötti időszak szakmai tapasztalatait.
A mindenkori kormányzati szereplők tevékenysége az átlátható és közérdekű lobbi érvényesülésével is mérhető, a nem megfelelő döntési oldali közös gondolkodás anomáliákat, jogalkotási és demokrácia deficitiket okoz, amely a választásokon nyeri el végső megítélését.
Hatalomban, a hatalom viselésének önkritikus és demokratikus módja az Európa intézményeiben kialakított felfogás "Nem tudhat mindent egyetlen politikus, döntéshozó sem! "- írták honlapjukon.
Az Orbán Viktor vezette kormány érdekes kettősséget hozott az átlátható társadalmi lobbi területén, amely egyre sorvadt a kormánytisztviselői átláthatóság és felelősség kialakításának hiányával.
Miközben a csak kijavításra szoruló lobbitörvényt hatályon kívül helyezte, azzal ellentétesen hírforrások szerint a magyar kormány bízott meg külföldi lobbistákat szolgáltatásaikkal a magyar adófizetők pénzén.
El kell ismerni, hogy a nyilvánosság kerülésével a parlamenti rendszerben, kormányzati rendszerben megjelenő lobbi indítványok részbeni hasznosítása megtörtént, bár a nyílt párbeszéd sokkal több eredményt hozhatna a kormány számára.
Magyarországon a mérsékelt demokrata politika képviseletében Országbíró Zoltán a közpolitikákban vetett közbizalom veszteségét és a kormány sikerének csorbulását látja a lobbitörvény hiányában, a Dánia, Svédország, Németország, Franciaország, Brüsszel lobbi gyakorlatának meg nem valósításában.
Az átlátható lobbi mai napig a korrupció egyik leghatékonyabb ellenszere, ehhez 2010-ben Országbíró Zoltán kidolgozta a magyarországi lobbi összes tapasztalatát sűrítő, a nemzeti felemelkedésnek alárendelt, döntéshozói kötelezettségeket erősítő, mulasztásokat szankcionáló szellemiségű új lobbitörvényt, amelyet a választások utáni napokban eljuttatott Orbán Viktor miniszterelnökhöz.
A korrupció területén talán a lobbitörvény helyzetéből is észlelhetően Magyarország nem áll jól. Jogalkotási területen az anomáliák társadalmi károk nagy halmazaihoz vezettek el - következményeik még évekig erősödnek.
Közös sikere lehet a magyar kormánynak, az átlátható közérdekű lobbi szakterületének, ha a magyar kormány és az országgyűlés felméri milyen értéket képviselnek a már benyújtott lobbi indítványok Magyarország érdekében tett javaslatok.
Magyarország jelenlegi korrupciós állapotában kizárólag egy valódi tartalommal megtöltött Antikorrupciós Kódex jelenthet előrelépést.
Már 2010-ben a választások utáni hetekben Országbíró Zoltán társadalompolitikus, a Magyarországi Hivatásos Parlamenti Lobbi Szövetség elnöke több átlátható, közérdekű parlamenti lobbi javaslat elemeként elvárással fogalmazott a köztisztviselői karra érvényes etikai kódex érdekében.
Egyetértés a lobbisták társadalmában, a jogvédők széles körében, hogy igényes lobbitörvény és az Antikorrupciós Kódex lényeges társadalmi szükséglet.
Várakozással követjük a magyar kormány által előkészített Antikorrupciós Kódex tartalmi elemeit.
Hogyan teljesülnek a kormány.hu közzétett programjai?:
"Összefoglaló a Kormány korrupcióellenes intézkedéseiről (frissített - 2012.05.19.)
kormány megalakulása óta az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozatát hajtotta végre, mert az elmúlt években büntetlenül hagyott és szervezetten gyakorolt korrupciónak és az afelett szemet hunyóknak súlyos szerepe van az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének kialakulásában, az általános erkölcs és bizalom lábbal tiprásában. A kormány elkötelezett abban, hogy az állam iránti bizalmat növelje, és minden rendelkezésre álló eszközzel garantálja a nemzeti vagyonnal és a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a korrupció felderítését és a bűnösök elszámoltatását. A rendszerváltás óta először van kormányzati antikorrupciós program, amelynek végrehajtása is megkezdődött.
A Kormány hatalomra kerülése óta mind a jog, mind a közigazgatás, mind a gazdaság terén sor került a korrupció elleni küzdelemhez szükséges feltételek javítására. Ennek eredményeképpen Magyarország egy új fejezetet nyithat meg a korrupcióellenes harc terén. A szigorúbb szabályozás megteremtésén túl most már a megelőzésre is hangsúly kerülhet, hogy minél tisztább közigazgatás és minél tisztább közélet jöjjön létre.
A korrupció három területét – a politikai, a társadalmi és a gazdasági korrupciót – együtt kell kezelni, mivel ezek hatással vannak egymásra, együttesen érvényesülnek. A korrupt politika nem a közjó érdekében tevékenykedik, hanem egyedi részszempontok mentén működik, ennek eredményeként társadalmi bizalmatlanságot szül, aláássa a politika legitimációját. A társadalmi bizalmatlanság eredményeként valósul meg a gazdasági korrupció, hiszen ha a gazdasági szereplők nem bíznak egymásban, akkor kerülőutakat választanak az üzleteik lebonyolítására.
Korrupcióellenes megállapodás
A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről írt alá nyilatkozatot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével és Polt Péter legfőbb ügyésszel 2011. november 18-án.
A nyilatkozat aláírói személyes erkölcsi felelősséget vállalnak az általuk vezetett állami szervezet korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítéséért, a rendelkezésre álló legkorszerűbb eszközökkel történő fejlesztésérért. A nyilatkozattevők lefektették, hogy az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének tiszteletben tartása mellett összehangolt lépéseket tesznek a korrupció megelőzéséért, megfékezéséért, ennek érdekében folyamatosan konzultálnak és partnerszervezeteik, valamint más állami szervek bevonásával együttműködések hálózatát igyekeznek kialakítani. A megállapodás példa nélküli mind Magyarországon, mind a világon.
Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia
Magyarország 2010 szeptemberében csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA), amely az ENSZ, az Interpol, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az osztrák állam kezdeményezésére jött létre. Ez a világ első oktatási intézménye, amit a korrupció elleni harcnak szenteltek. Az intézmény a világ minden tájáról képez szakembereket a kormányzati és nem kormányzati szerveknél egyaránt (a privát szektorban, a civil társadalomban, illetve a bírók, ügyészek, rendőrök között). A Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia nemzetközi szervezetként való létrehozásáról szóló megállapodás aláírására az alapító konferenciáján, 2010. szeptember 2-3. között került sor és mérföldkőnek tekinthető a korrupcióellenes nemzetközi együttműködés területén. Az Országgyűlés 2011. március 7-én elfogadta azt a törvényt, mely elismeri a megállapodás kötelező hatályát Magyarországra. Magyarország alapító tagként történő csatlakozása mind a magyar-osztrák kétoldalú kapcsolatok, mind az Európai Uniót érintő korrupció elleni együttműködés tekintetében kiemelkedő jelentőségű. Magyarország a korrupció elleni küzdelemben szorosan együtt kíván működni a nemzetközi szervezetekkel, kiemelten az ENSZ-szel és az OECD-vel. Ez az együttműködés kétirányú, hiszen Magyarország korrupció ellenes stratégiájának kidolgozása során rendkívül fontos figyelembe venni más részes államok tapasztalatait, észrevételeit, elfogadott gyakorlatait és megoldásait. Emellett pedig számos területen Magyarország is rendelkezik kiváló szakértői kapacitással, amelyet fel tud ajánlani más országok számára, különös tekintettel a MENA országokra (Közel-keleti és Észak-Afrikai országok csoportja).
Kormányzati antikorrupciós program
A Kormány 2012. március 28-án elfogadta korrupció megelőzési programját, mely jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, hiszen a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű Kormányzati szintű program. A fő cél, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, a közigazgatás, államigazgatás, a Kormányzati szervek jó ellenálló képességűek legyen a korrupcióval szemben. A program elsődlegesen a közigazgatási, és részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek visszaszorítását célozza meg. A program olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítségével a közigazgatási szervezetek napi működésében fog megjelenni a korrupciós kockázatok elemzése, a gyanús esetek feltérképezése, kivizsgálása, illetve lehetőség szerinti megelőzése. A cél az, hogy korrupció jelenségét felismerő, azt elítélő és elhárító közszféra jöjjön létre, továbbá egy olyan társadalmi összefogás életre hívása, amely elősegíti etikai értékeink gyakorlatban való megszilárdítását.
A Kormány a program és a végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadásával kinyilvánítja a korrupció visszaszorítása iránti elkötelezettségét, és elkötelezi magát az állam ellenálló-képességének növelésében. A program szorosan illeszkedik a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretei közé is, hiszen annak is egyik fő eleme, hogy a korrupció ellen érdemi intézkedések.
A program az elmúlt két évtizedben követett korrupció elleni fellépésen túlmutat, hiszen nemcsak a büntetőjogi eszközök alkalmazását hangsúlyozza, hanem fontos szerepet szán a korrupció megelőzésének is. A program olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítségével a közigazgatási szervezetek napi működésében fog megjelenni a korrupciós kockázatok elemzése, a gyanús esetek feltérképezése, kivizsgálása, illetve lehetőség szerinti megelőzése.
A Kormány felhívta a korrupció elleni küzdelemért különös felelősséget viselő Kormányzati szervezeteket, illetve a független állami szervezeteket (vagyis az Állami Számvevőszéket, az Országos Bírósági Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Közbeszerzési Hatóságot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a Legfőbb Ügyészséget, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot), hogy antikorrupciós tevékenységükről és együttműködésükről évente adjanak általános összefoglaló tájékoztatást, adatokat a Kormány számára.
A Kormány felkérte a nemzetgazdasági és nemzeti fejlesztési minisztereket, hogy tekintsék át a korrupciós kockázatok szempontjából a közbeszerzési törvényt, valamint a nemzeti és közösségi költségvetési pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának tapasztalatait, és ha szükséges, tegyenek javaslatot a beavatkozási pontokra. A Kormány különösen fontosnak tarja, hogy a nyilvánosság további növelésének kereteit is áttekintse e jogszabályok felülvizsgálatakor.
A Kormány a közigazgatási és igazságügyi minisztert arra kérte, hogy tekintse át a bejelentővédelmi jogi szabályozást, és tegyen előterjesztést annak szükség szerinti korrekciójára, valamint részletes eljárási és szervezeti szabályokkal való kiegészítésére. Elvégzik továbbá a jogi személyek büntetőjogi felelősségével kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatát is.
A közigazgatásban antikorrupciós képzéseket vezetnek be, emellett az összehangolt etikai szabályozás elősegítése érdekében zöld könyv készül, amely alapján a közszolgálati hivatásrendi köztestületek, illetve a költségvetési szervek saját szervezetükre szabva elkészítik saját hivatásrendi, illetve szervezeti etikai kódexüket.
A KIM koordinálásával szorosabb együttműködés jön létre a korrupció visszaszorításáért különös felelősséget viselő állami szervek között, amelyeket együttműködési megállapodásokban is meg fognak erősíteni.
A Kormány megvizsgálja a nyomozó hatóságok és más rendvédelmi szervek korrupció visszaszorításában részt vevő egységei megerősítésének lehetőségeit és ennek finanszírozási hátterét.
A tervek szerint tájékoztató kampányokat is indítanak és a köznevelésben is helyet kapna a korrupcióról való beszélgetés, oktatás.
A Kormány döntött arról is, hogy Magyarország csatlakozik az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Norvégia és további öt állam által 2011. szeptember 20-án aláírt, a nyílt Kormányzásról szól nyilatkozatához (Open Government Declaration). Ezzel tovább szélesedik az a nemzetközi szervezetekkel közös antikorrupciós tevékenység.
Megerősített felderítés
A korrupciós bűncselekmények felderítése érdekében megerősítette az ügyészséget. A Kormány törvénymódosítással elérte az ügyészség függetlenségének további erősítését és jelentős költségvetési támogatást nyújt ahhoz, hogy az ügyészségen belül megalakulhasson a korrupcióellenes csoport. A 2011. évi költségvetésben az ügyészség milliárdokkal több támogatást élvez, amelynek egy részét kifejezetten a korrupcióellenes munkacsoport működésére biztosítja a kabinet. Az ügyészség hatáskörét is növelte a Kormány, a hivatali bűncselekmények felderítése érdekében az ügyészség számára lehetővé tette titkosszolgálati eszközök használatát is. A Központi Nyomozó Főügyészségen 2011. április 2-án kezdte meg működését a Korrupció Elleni Ügyek Osztálya nyolc ügyésszel, s e létszám 2012. január 1-jével további hét emberrel bővül. Az osztályon kirendeléssel jelenleg kilenc ügyész és egy ügyészségi titkár teljesít szolgálatot, 2012. január 1-jét követően pedig összesen harmincöt ügyész fog dolgozni a korrupció elleni szakterületen, közülük egy a Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályán, hét Debrecenben, négy-négy Szegeden, Kaposváron és Győrben. Az osztály az úgynevezett kiemelt, nagy értékre elkövetett, illetve nagy közfelháborodást kiváltó korrupciós ügyekkel foglalkozik. Kormánypárti elképzelés szerint a 2012-es költségvetésben további 12 milliárd forinttal erősítenék meg az ügyészséget és a bíróságokat.
Az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvény bővítette a rendőrségről szóló törvényben meghatározott bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok körét. A rendőrségnél létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat munkájának eredményeképpen sikerült olyan belső korrupciós hálózatokat megszüntetni a rendvédelmi, hivatásos állományon belül, amelyek korábban fedésben voltak. Az Egyesült Államok gyakorlatához hasonlóan a szolgálat provokációt is végrehajthat, vagyis írásos előkészület után, ügyészi kontroll mellett pénzt ajánlhat fel.
Hatékonyabb igazságszolgáltatás
A Kormány jelentős lépéseket tett továbbá az igazságszolgáltatás felgyorsítása érdekében, hogy a bűncselekményt elkövetők ne maradhassanak éveken át büntetlenül. Az igazságszolgáltatás eljárásainak gyorsítását szolgálja az alkotmánymódosítás, amelyet még tavaly nyáron fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály megengedi, hogy szabálysértési ügyekben bírósági titkárok is eljárhassanak, ami érdemben csökkenti a bíróságok ítélkezési munkájának időtartamát.
A bíróságok működésének javítása érdekében a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a bírósági eljárások gyorsítását célzó, úgynevezett „gyorsító csomagot”, ami 2011. március 1-jén lépett hatályba és a bíróságok hatékony működésének elérését, az eljárások lerövidítését segíti. Ezen kívül 2011-ben az előző évekhez képest 3 milliárd forinttal növelte a bíróságok költségvetését.
2011. július 4-én az Országgyűlés a Kormány javaslatára újabb büntetőeljárások gyorsítását, egyszerűsítését célzó törvényt fogadott el, melynek egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a vádlott vagy a védője szándékosan ne húzhassa el az eljárások időtartamát. A törvénymódosítás kiemelt jelentőségű ügynek minősítette a többi között a közélet tisztasága elleni, valamint az el nem évülő bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, illetve a bűnszervezetben részvétel, így is segítve a korrupció elleni hatékonyabb fellépést. Fontos előrelépés az ügyek elhúzódásának megakadályozásában, hogy a kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, az ügyekben eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól felmenthetik, vagy mentesíthetik, a tárgyalás határnapját pedig három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. Szintén az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a szakértőt rendbírsággal sújtják, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt túllépi.
Az ügyészség és a bíróságok hatékonyabb, átláthatóbb és ésszerűbb működését garantálja az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott igazságszolgáltatási reform is, amelynek egyik fő törekvése, hogy minden ügyben legfeljebb két éven belül jogerős ítélet szülessen. Alapvető cél, hogy a törvények hatékonyan biztosítsák az állampolgárok joghoz való hozzáférését, vagyis szakszerűen, a bírói függetlenség garantálásával, ugyanakkor időszerűen, azaz ésszerű határidővel legyen képes biztosítani a jogszolgáltatást. Az új szabályozás értelmében a katonai ügyészség megszűnik. A változás hatása nagy jelentőségű, hiszen így az új törvények biztosíthatják a jogegységet, másrészt kapacitásokat szabadít fel, így például a korrupció elleni küzdelemben alkalmazható lesz a korábbi katonai ügyészi személyi állomány. Az ügyészségi törvényeknek egyértelműen az a célja, hogy az ügyészség a korrupció elleni küzdelemben nagyobb segítséget kapjon, az ügyészségi nyomozást támogassa az új törvény.
Szigorúbb büntetőjogi következmények
Az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja Magyarország országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a Kormány javaslatára az Országgyűlés 2011. november 14-én döntött róla, hogy a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget. Így nem lesz automatikus az enyhítés, alkalmazásának mértéke a bíróság döntésétől függ, és így megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.
Büntető tárgyú törvények módosításával az Országgyűlés 2011. november 14-én döntött róla, hogy a Büntető Törvénykönyvön belül a „Befolyás vásárlása” alcímmel megteremti az aktív befolyással üzérkedés egyértelmű büntethetőségét. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki ilyen bűncselekményt követ el.
A módosítás nemzetközi ajánlások alapján szigorította az elévülés idejét a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében, így az elévülési idő minimumát három év helyett öt évben határozza meg.
Az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja Magyarország országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a Kormány javaslatára az Országgyűlés döntött róla, hogy a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget. Így nem lesz automatikus az enyhítés, alkalmazásának mértéke a bíróság döntésétől függ, és így megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.
A kormány több hónapon át tartó szakmai és társadalmi egyeztetést követően 2012 áprilisában a parlament elé terjesztette az új Büntető Törvénykönyv tervezetét, amely szigorúbb büntetési tételeket tartalmaz majd a korrupciós bűncselekményekre. A várhatóan 2013. július 1-jén hatályba lépő új Btk. további lépéseket tesz a közélet tisztaságát védeni képes szabályok megalkotására.
Újabb kiskapuk záródnak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt azzal, hogy a Magyarország által is elfogadott nemzetközi egyezmények, ajánlások nyomán új tartalmú különös részi tényállások jönnek létre. Ilyen például a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, amely a jövőben bűncselekménnyé teszi például az EU Bírósága vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság vonatkozásában elkövetett vesztegetést is. A Btk. minősített esetként kezeli, ha az aktív gazdasági vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. A strómanok által vezetett cégek bejegyzésének megakadályozása érdekében büntethető lesz az a személy, aki közreműködik abban, hogy olyan gazdálkodó szervezet vagy magánszemély kerüljön tulajdonosként bejegyzésre a cégnyilvántartásba, akinek a lakóhelye ismeretlen, vagy a székhelyén nem lelhető fel, illetve aki, vagy amely nem a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa.
Az új Btk. szerkezetileg egyszerűsíti a tényállásokat, így például egy fejezetben szabályozza a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket.
Egyes tényállások új elemekkel egészülnek ki: a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban tényállása kimondja, hogy büntetendő az is, aki a bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság vagy az Európai Közösségek Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során, vagy azzal kapcsolatban követi el.
A közélet tisztaságát védő szabályok keretében új minősített eset lesz, ha az aktív vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
A gazdaság átláthatóságának biztosítása és ezen keresztül a közélet tisztaságának elősegítése érdekében (például stróman vagy egy nem tényleges tulajdonos offshore-társaság) is új szabályokat tartalmaz a tervezet. A gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának minősül és büntethető lesz az, aki a jövőben közreműködik abban, hogy olyan gazdálkodó szervezet vagy magánszemély kerüljön tulajdonosként bejegyzésre a cégnyilvántartásba, akinek a lakóhelye ismeretlen, vagy a székhelyén nem lelhető fel, illetve aki, vagy amely nem a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa.
Az új Btk. a mindennapi tapasztalatok alapján korszerűsíti a gazdasági bűncselekmények körét, más fejezetekbe kerülnek a nem szorosan a gazdasági élet prudens működését sértő bűncselekmények, mint például a számítógépes bűncselekmények.
A költségvetést károsító bűncselekmények kiemelt megkülönböztetést kapnak azáltal, hogy külön fejezetbe kerülnek. Ide tartoznak az olyan bűncselekmények például, mint a 2011-es Btk. módosítás során létrehozott költségvetési csalás. 5
Főként az állami vállalatok esetében régóta űzött gyakorlat a vagyon színlelt gazdasági tevékenységgel (például fiktív tanulmányírással) történő „kitalicskázása”. Erre ad hatékony választ a gazdasági csalás nevű új tényállás. Az utóbbi években többször előfordult, hogy a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Amennyiben nem történt természetes személy megtévesztése ennek során, a csalást nem lehetett megállapítani. A hűtlen kezelés tényállás ugyanis nem tudta ezeket az eseteket megfelelően kezelni, ezért indokolt a színlelt gazdasági tevékenység végzésben megnyilvánuló megtévesztő jellegű jogtalan haszonszerzési célzatú magatartások büntetőjogi szankcionálása.
Hatalmi elit elszámoltatása
A kormányalakulást követően megkezdődött a korábbi hatalmi elit elszámoltatása, a nemzeti vagyonnal való felelőtlen bánásmód felderítése. A Kormány elszámoltatási és korrupcióellenes Kormányzati feladatokért felelős kormánybiztost nevezett ki, aki az állami cégeknél történt korábbi visszaéléseket és az állami földek jogellenes elherdálását vizsgálja. A Kormánybiztos, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) munkájának köszönhetően több ügyben kezdődött átfogó vizsgálat, született feljelentés és indult nyomozás. Ilyen ügyek például: Sukoró, Álomsziget-projekt, Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI), HospInvest, a Magyar Villamos Művek, Wallis, Dataplex, Ferihegyi repülőtér, Malév privatizáció, Shanghai Világkiállítás. A Kormány átfogó vizsgálatokat indított a közpénzből működő közalapítványok, közhasznú szervezetek és az állami és magántőkéből zajló - ún. PPP - beruházások működésének átvilágítására is. Ennek köszönhetően derült fény például a Magyar Mozgókép Közalapítványnál történt felelőtlen gazdálkodásra, a közel 8 milliárd forintot elérő adósságfelhalmozására. Közel százmilliárd forint többlet maradt a magyar költségvetésben az elmúlt egy évben történt elszámoltatások eredményeképpen. 2010-ben 236, 2011-ben 480 bejelentés érkezett, 32 kiemelt ügyben folytattak eljárást, 38 büntetőfeljelentést tettek, egy ügyben pedig vádemelésre is sor került. A vádemelés a bábolnai ménesbirtok ügyében történt, ahol jogosulatlanul utaltak át 365 millió forintot a felszámoló részére. Az elszámoltatás a meghatározott vizsgálati terv szerint zajlik, ezen felül minden állampolgári és hatósági bejelentést igyekszenek kivizsgálni. A kormányváltás óta az elszámoltatásnak három iránya volt: első körbe azok az ügyek tartoznak, amelyek az állami vagyont közvetlenül érintették, a másodikba a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyek, a harmadikba pedig azok, amelyeket kifejezetten a kormánybiztosi hivatal vizsgált.
Nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás
A Kormány által az Országgyűlés elé terjesztett egyik első törvény az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvénycsomag volt. A törvény szigorú feltételeket szab az állami vagyon kezelésére és rögzíti, hogy a vagyon hasznosításából származó bevételt vissza kell forgatni a vagyonkezelésbe, az nem a központi költségvetést gyarapítja. Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépő új Alaptörvényéhez kapcsolódó nemzeti konzultáción jelentős többség támogatta azt, hogy szükség van a nemzeti vagyon, azon belül is a termőföld és a vízkészlet alkotmányos védelmére. Az új alaptörvény a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonát nemzeti vagyonként határozza meg, és ezzel összhangban állapítja meg az azzal való gazdálkodás célját. Ennek megfelelően a nemzeti vagyon kezelése nem szolgálhat magánérdekeket, hanem azt a közösség javára kell használni, kiemelt figyelmet fordítva a végességükre tekintettel védelemre szoruló természeti erőforrásokra, valamint arra, hogy a nemzeti vagyon a jövendő generációk számára is szükségleteik kielégítéséhez szükséges mértékben rendelkezésre álljon. December 6-án terjesztette be a kormány az Országgyűlés elé a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvényjavaslatot, mely részletesen szabályozza ezt a területet. Megerősített törvényességi felügyelet
Az állami korrupció előtti kiskapuk sorra záródnak el, amelyben a már megkezdett közigazgatási reformnak is jelentős szerepe van. A közigazgatás már megkezdett átalakításának is fontos hozadéka, hogy az új jogszabályokkal eredményesebben lehet fellépni az esetleges korrupció ellen. Tavaly szeptembertől a közigazgatási hivatalok (ma kormányhivatalok) visszakapták az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését.
Gazdasági korrupció csökkentését szolgáló intézkedések
A takarékosság mellett a korrupciót visszaszorító hatása is van azoknak a kormánydöntésnek, amelyek megakadályozzák azt, hogy közpénzeket - a törvényesség látszata mögé bújva - tisztességtelenül csapoljanak le (a több milliós végkielégítések megadóztatása a közszférában, az állami vállalatoknál fizetett igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok létszámának radikális csökkentése, 2 milliós bérplafon bevezetése). A Kormány a társasági adó radikális - 19-ről 10%-ra történő – csökkentésével jelentős lépést tett afelé, hogy a piaci szereplőknek se érje meg ügyeskedni és a törvényeket elkerülni. Ha ugyanis a gazdasági szereplők nem bíznak egymásban, akkor kerülőutakat választanak az üzleteik lebonyolítására, ezek pedig többletköltséget jelentenek a gazdaságnak.
Ugyancsak a piaci szereplők, a hazai kis- és középvállalkozások számára a Kormány csökkentette, csökkenti az indokolatlan adminisztrációs terheket, amelyek akadályozták a munkaadókat és a munkavállalókat. Az ilyen gazdaságélénkítő intézkedések jelentős fehérítő hatással is vannak a gazdaságra. 2012-től már összesen 500 milliárd forint értékű bürokráciacsökkentő intézkedések valósulnak meg. Ennek első, 105 milliárd forintos lépéséről áprilisban született döntés, a második ütemről a közlemúltban döntött a Kormány, melynek köszönhetően további 400 milliárd forint értékű adminisztrációs tehertől szabadulnak meg a vállalkozások.
Új közbeszerzési törvény
A Széll Kálmán Tervben vállaltaknak megfelelően 2012. január 1-jén új közbeszerzési törvény lépett életbe, amely a visszaélések és a korrupció visszaszorítása érdekében bezárja azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül az állam vagyona eddig elszivároghatott, tiszta és átlátható viszonyokat teremt. Hatékonyan segíti a korrupció elleni harcot az offshore cégek közbeszerzésekből való kizárásával, összességében gyorsabb és igazságosabb eljárásokat eredményez, és támogatja a kis- és közepes vállalkozások részvételét a közbeszerzésekben. Több, a verseny tisztaságát megóvó szabályt is tartalmaz, többek között az aránytalanul alacsony ár új kitételek szerinti meghatározását és a formai okok miatti érvénytelenítés lehetőségének kizárását. Az új törvény lényeges célkitűzése, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek. Ennek érdekében újraszabályozza az egyes eljárástípusokat és csökkenti azokat az adminisztratív terheket, amelyek indokolatlanul lassították és bonyolították a közbeszerzéseket. zigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtó Főosztály)"
Az MKVSZ előrelépésnek tartja, hogy Dr. Gál András Levente kormánybiztos irányítja a Jó állam vizíóját, azonban a demokratikus alappillérek nélkül a célok nem, vagy felesleges adóforint áldozatokkal érhető csak el!
"Eddig több mint 2300-an mondták el véleményüket a Jó Állam Fórumon
Az első hónapban több mint 2300-an mondták el véleményüket az állam működésével kapcsolatban a Jó Állam Fórumon.
A hozzászólások megtételére 2012. március 31-ig van lehetőség.
A Jó Állam Fórum (http://www.joallam.kormany.hu/) egy olyan konzultációnak tekinthető, melynek során a közigazgatás működését érintően, az állampolgárok javaslatait és felvetéseit várják. A közigazgatás újjászervezéséhez és szemléletváltásához is kapcsolódó kezdeményezés több hasonló nemzetközi példa –például: az angol “Spending Challenge” nevű kezdeményezés - alapján indult el.
A külföldi jó gyakorlatokat alapul véve tehát a cél az, hogy az állampolgárok - anonim módon, illetve e-mail címük megadásával - megoszthassák tapasztalataikat és véleményüket az állam működésének javítása érdekében.
A honlap lehetőséget biztosít arra is, hogy természetesen moderált keretek között, a fórumozók egymás véleményére is reagáljanak.
Az így beérkező észrevételeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóinak és hallgatóinak segítségével dolgozzák fel.
Március 31-éig harminc, mindenkit foglalkoztató témában várják a javaslatokat, mint például a család- és ifjúságpolitika, az egészségügy, az élelmiszerügy, a foglalkoztatás, a közigazgatás, a rendvédelem, a sport, a környezetvédelem, a helyi önkormányzatok, a klímapolitika, az építésügyek, és a társadalmi felzárkózás. A fórum célja többek között az, hogy minden olyan észrevételnek teret adjon, amely az emberek fejében megfogalmazódott, de eddig soha sehol nem volt lehetőségük megosztani.
A Magyary Program 2012-es kiadásában is figyelembe veszik a felvetéseket, továbbá az e-mail címüket megadó fórumozók az adott témakörre vonatkozó, értékelő összeállítást kapnak 2012. június közepéig.
Budapest, 2012. március 5.
Sajtó Főosztály
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (OS)
Felhívjuk a figyelmet a következő főszerkesztői bemutatkozóra!
Bodoky Tamás főszerkesztősével az élén a napokban kezdte meg munkáját az atlatszo.hu. Készítői így mutatkoznak be:
„Az Átlátszó Oknyomozó Újságíró Központ a közélet tisztaságáért, a közpénzekkel történő átlátható gazdálkodásért küzdő civil watchdog szervezet.
Az atlatszo.hu a tényfeltáró újságírás és a civil aktivizmus eszköztárával operálva kívánja elősegíteni a tisztánlátást a közpénzek felhasználásával, a közvagyon sorsával kapcsolatos kérdésekben.
Az atlatszo.hu közérdekű bejelentéseket fogad, közérdekű adatokat igényel és publikál, oknyomozó riportokat készít, és ha szükséges bírósághoz is fordul a közérdekű adatok nyilvánosságának kikényszerítése érdekében.
Az atlatszo.hu a nyilvánosság elé tárja tényfeltáró munkája eredményeit, és a nagyközönség bevonásával átláthatósági kampányokat szervez.”
A honlap megismerteti a potenciális partnereket a biztonságos szivárogtatás módszereivel is, hiszen az informátorok akár veszélybe is kerülhetnek, ha óvatlanok.
„Az atlatszo.hu által nyújtott MagyarLeaks szolgáltatás célja, hogy olyan információkat tegyen elérhetővé, amelyek nyilvánosságra kerüléséhez nyomós közérdek fűződik. Ilyen közérdek lehet például a közhatalom átláthatósága, a közpénzek felhasználásának nyomon követése, a gazdasági szereplők jogsértéseinek nyilvánosságra kerülése, vagy a környezet védelme.”
A magyar alternatív nyilvánosság több szereplője már üdvözölte az atlatszo.hu indulását, és várakozással tekint működése elé."
Az érintettek számára megismerhetővé válhatnak azok a 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre a kommunista diktatúra titkosszolgálatai másolták rá az ügynöklistákat - írja csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
A napilap kormányzati forrásból származó információja szerint a több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét és adatait tartalmazó lista nyilvánosságáról
a kormány már elvi döntést hozott, de a jogszabálytervezet végső formáján még dolgoznak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban.
Mindez azt jelenti, hogy a Bajnai Gordon előző kormányfő által áprilisban felállított és jelenleg is tevékenykedő Kenedi-bizottság működése okafogyottá válik - írja a Magyar Nemzet.
